…avagy Shaunae Miller vitatott célbaérése.

A 23 éves, fantasztikus külsejű lány (185 centi, légiesen könnyű, csinos és gyönyörű), aki a riói olimpia atlétikai versenyeinek talán legnagyobb sztoriját „írta”.

A szép Shaunea ugyanis a 400 méter döntőjében a nagy rivális, világbajnoki címvédő amerikai Allyson Felixet csak úgy tudta legyőzni, hogy a célvonalon nem átfutott, hanem átvetődött. Mondjuk néhány másodpercig senki sem volt abban biztos, hogy melyikük nyert.

Tudni kell míg például a gyorskorcsolyázásban a korcsolya, a sífutásban, biatlonban a kötés, addig az atlétikában a sportoló mellvonala az, ami „megállítja” a stoppert. Magyarán, aki bevetődik, előnyt szerez ezzel a mozdulattal ahhoz képest, aki állva fut át a célvonalon.

A képen egyébként két dolog is jól látszik: egyrészt egyértelműen előrébb van Miller melle, mint Felixé, másrészt viszont az is egyértelmű, ha nincs előreesés, az amerikai nyer

Shaunea Miller emiatt a támadások keresztüzébe került, azzal vádolták, hogy amikor úgy érezte, Felix alighanem lehajrázza, az utolsó pillanatban így mentette meg az aranyát. Nos, kétszeresen sem volt igazuk a fanyalgóknak. Egyrészt teljesen szabályos, amit a bahamai csinált, éltek vele korábban mások is, legfeljebb nem egy aranyérem sorsát döntötte el, másrészt Miller később elárulta: szó nem volt tudatosságról, egyszerűen annyira elfáradt, hogy a lábai összerogytak alatta, azaz nem bevetődött, hanem beesett a célba.

Íme, ez a felejthetetlen 400-as döntő a riói olimpiáról:

Tegyük még hozzá, hogy az azóta egy észt tízpróbázához hozzáment, s immár Shaunae Miller-Uibo néven versenyző atléta nem csak a pályán mutat példát. Bár ő maga még nem anyuka, nagyon szereti a kicsiket, hazájában gyerekkórházat és gyermekotthonokat támogat. Azt mondja: ez neki legalább olyan fontos, mint a futás, a nagy győzelmek.

Ne csak csodáljuk, tiszteljük is Shaunae-t!

Nyitókép: olimpics.com