Búcsú a zsenitől

Ahogy világszerte milliók, mi is búcsúzunk a futballtörténelem egyik legnagyobb legendájától.

diego-maradona-and-jorge-valdiveso.jpg

Maradona halála iszonyatos fájdalmat okozott a szívekben, így nem meglepő, hogy annak hírére Argentína elnöke, Alberto Fernandez háromnapos nemzeti gyászt hirdetett.

“A világ tetejére vittél minket. Boldoggá tettél minket. Te voltál a legnagyobb közülünk. Köszönjük, hogy voltál, örökké hiányozni fogsz” – írta az elnök.

Persze máig világszerte döbbenet az öntörvényű zseni halála kapcsán. „Második otthonában”, Nápolyban – ahol az ő nevét viseli ezentúl a Sao Paolo stadion – egész éjjel ezrek zokogtak a kapuk előtt. Egy pillanat alatt értelmét vesztette az a két szó: kijárási tilalom.

A világrekorder, Jorge Ricardo így nyilatkozott róla: „Ma, nem egy egyszerű sportoló hagyott el minket, hanem egy zseni, aki sportága művészévé vált. Isten véled, Diego Maradona.” – tweetelt a Buenos Airesben székhellyel rendelkező „Ricardinho” néven ismert zsoké, barátjáról.

Karrierjének utolsó szakaszában, amikor hazaköltözött Argentinába, jóbarátja, Hector Del Piano az ismert futtató és tréner vezette be a lóversenyzés csodálatos világába. Maradonát nem nagyon kellett kapacitálni, hogy lovakat vásároljon, hiszen már gyermekként is imádta őket.  Természetesen egekig tisztelt és magasztalt klubja, a Boca Juniors kék-sárga színibe öltöztette őket. Telivérei mind-mind egy számára kedves emlék vagy barát (például Claudio Caniggia, vagy ügynöke Guillermo Coppola)  nevére utaltak. A beszédes nevű Diegol hat versenyt nyert, közte a Gr1-es Gran Premio Joaquin V Gonzalezt, így Maradona a lóversenyzésben is a csúcsra ért 1997 novemberében. 

Persuasivo Fitz Gr3-as szinten volt sikeres és három versenyt is nyert San Isidroban (Buenos Aires), mielőtt eladták volna Dubaiba. Amikor az Al-Wasl futballcsapatánál dolgozott (2011-2012), annak ellenére rendszeresen megfordult Meydanban, hogy Argentinában ritkán látogatott ki a pályára. Persze volt, hogy jelenlétével emelte az esemény fényét, így pl. 1996-ban ő adta át az argentin Triple Crown-bajnok, Refinado Tom csapatának a  trófeát. 

Lovait főként - a nyitóképen vele látható - Jorge Valdivieso lovagolta. „Hiába az enyémek, én még sem ülhetem meg őket, így ez a feladat Jorge-ra vár.” – mondta nevetve.

Lovainak első mestere Ignacio Correas volt, aki 2019-ben érte el pályafutása legnagyobb győzelmét, amikor is az argentin tenyésztésű Blue Prize megnyerte számára a Breeders’ Cup Distaff-ot.

Később Jorge Mayansky Neer is idomította lovait, aki halála után így nyilatkozott Diegóról.

A legkisebb fiamat Diegónak neveztem el és szinte kézenfekvő volt, hogy Diego Armandónak szólítjuk. Nagyon szenvedélyes volt, és amikor nem jött el a versenyekre, de nyertünk, azonnal felhívtam. Amikor Gr1-es bajnok futtató lett, eljött a ménesbe, és mindenkit meghívott egy grillezésre. Szó szerint minden alkalmazottat az istállóból és nagyon jókedvűen beszélgetett, nevetgélt. Ő valóban elhitette azt velünk, hogy közülünk való és nem több nálunk, pedig ez nem így volt. Egy zseni volt, akinek megtiszteltetés volt a közelében lenni.

Alig egy hónappal, 60. születésnapja után, 2020. november 25-én hunyt el, halálát szívinfarktus okozta

“Ha meghalok, újra akarok születni, és újra futballista akarok lenni. És újra Diego Armando Maradona akarok lenni. Olyan játékos vagyok, aki örömet adott az embereknek, és ez nekem elég, sőt, még túl sok is.”

Nekünk meg pláne. Megtiszteltetés volt Téged látni, csodálni. Ég veled, Diego!

eobvlgoxeaenftk.jpg

Képek: La Nacion, @datta_orko Twitter

süti beállítások módosítása