Karin Balzer története.
Talán furcsán hangzik, de tényszerűen igaz: ha nincs a keletnémet rettegett állambiztonság, a Stasi, akkor ma az NDK szegényebb lenne nyolc Európa-bajnoki és egy olimpiai arannyal. Az a gyanúm, a mai történetünk főszereplője egy cseppet sem hálás ezért. Karin Balzerrel többször is elbánt a hatalom. És nem csak a hatalom...
Karin Richert rosszkor született, egy nagyon nehéz korban volt gyerek, majd tinédzser. Viszont a sors tehetséggel kárpótolta, ügyes volt és mindenek előtt gyors. Ezt az atlétika pályán kamatoztatta, a (kelet)berlini SC Dynamóban kezdett el sportolni. Húszéves volt, amikor 1958-ban edzőjével, későbbi férjével, Karl-Heinz Balzerrel Nyugat-Berlinen át az NSZK-ba szöktek, és Ludwigshafenben folytatta sportpályafutását. Két hónapig.
Utána nagy csinadrattával, bűnbánóan hazatért, s bevallotta, hogy csalódott a rendszerben „odaát”, mégiscsak jobb az NDK-ban. Csak jóval a berlini fal leomlása után derült ki, hogy ez óriási kamu volt. A rettegett német állambiztonság, a Stasi emberei az édesapját kvázi foglyul ejtve „meglátogatták”, és közölték vele, ha nem tér haza, akkor a családján bosszulják meg hűtlenségét a hazához.
Odahaza egy évre eltiltották mindennemű sporttevékenységtől, edzője viszont egészen 1966-ig nem utazhatott külföldre. Karin időközben a világ legjobb gátasává és az egyik legjobb ötpróbázójává nőtte ki magát. 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok lett 80 gáton, és 1966-tól 1971-ig minden fedett pályás és szabadtéri Európa-bajnokságon győzött, összesen nyolc Eb-aranyat szerzett 50, 60, 80, illetve 100 gáton. Ja, és hét világrekordot is felállított, az akkoriban újonnan bevezetett 100 gáton ő futott először 13 másodpercen belül. Az 1968-as olimpia (itt csak ötödik lett) megnyitó ünnepségén ő vihette hazája zászlaját, és 1971-ben az év sportolójának is megválasztották az NDK-ban.
Győzelem az athéni Európa-bajnokságon. Az 1-es pályát figyeljék, Balzer talán kiugrott a rajtnál!
Az 1972-es év azonban újabb tragikus fordulatot hozott életében, egy közlekedési balesetben életét vesztette hétéves kisfia, Andreas. Ha hinni lehet az internetes forrásoknak – több is ezt írta –, épp aznap történt mindez, amikor Karin a müncheni olimpián középdöntőt futott 100 gáton (a másnapi döntőben szerzett bronzéremmel zárta le pályafutását). Nem találtuk ennek nyomát, de valamennyire ismerve a rendszer működését, simán el tudjuk képzelni, hogy a borzasztó hírt csak az olimpiai döntő után közölték vele.
Balzer a visszavonulása után, 1973-ban szült egy újabb fiút (róla még esik majd szó), és edzőként helyezkedett el. Tanítványa volt a későbbi vb-ezüstérmes gátas, Kerstin Knabe és az 1980-ban evezésben(!) olimpiai bajnoki címet szerző Silvia Frölich. Hősünk 1976-ban azonban újra kegyvesztett lett, miután ő és férje nem volt hajlandó részt venni az állami doppingprogramban. Lipcséből Drezdába „száműzték”, elvesztette edzői munkáját és tornatanárként kereste a kenyerét.
A rendszerváltás után előbb szociálpedagógia diplomáját felhasználva egyetemi docensként dolgozott, majd 1997-től megint edzősködött. Tanítványa volt a vb-ezüstérmes 400-as Anja Rücker és saját fia, Falk, aki 110 gáton Világkupát nyert és Eb-ezüstöt szerzett. A sors különös fintora, hogy éppen a Balzer-gyerek volt az, aki 2001-ben egy doppingvizsgálaton megbukott.
Karin Balzer 2006-ban az RBA Chemnitz edzője és a sportklub elnöke lett, de utóbbiról, férje súlyos betegsége miatt, egy évvel később lemondott.
2019-ben ezen a napon, azaz december 17-én hunyt el rövid betegeskedés után.
Foto: imago sportfotodienst
