A születésnapos Gaston Roelants története.
Nagyjából biztosra mondom, hogy ha megkérdezünk száz belgát, ki volt minden idők legnagyobb sportolója a honfitársaik közül, 99 – de lehet, hogy mind a száz – azonnal rávágja, Eddy Merckx. Kétségtelen, a kerékpársport valaha élt talán legkiválóbbjával nehéz lenne vetélkedni, de a belga atléták között is megvan a biztos No. 1.: Gaston Roelants.
A belga atlétika nincs a világ abszolút élvonalában, de egy-két klasszist azért a második világháború utáni időszakban kitermelt. Olimpiai bajnok lett 1948-ban Gaston Reiff (5000-en Emil Zatopeket legyőzve!), 1964-ben mai hősünk, Gaston Roelants (3000 akadályon), 2008-ban Tia Hellabaut (női magasban) és 2016-ban Nafisattou Thiam (hétpróba). Thiam egyébként a belgák egyetlen világbajnoka (2017, hétpróba). Európa-bajnokságot pedig Roelants (1962, 3000 akadály), Karel Lismont (1971, maraton), a múltkor „megénekelt” Kim Gevaert (2006, 100 és 200 m), Hellebaut (2006, magasugrás) és Thiam (2018, hétpróba) nyert. Viszont mindannyiuk közül Roelants az, aki világrekorder is volt, kedvenc számában két alkalommal javította meg az addigi csúcsot.
Jellemző Belgiumra, hogy egy 2005-ös közvélemény-kutatáson külön-külön kérdezték meg a flamandokat és a vallonokat, hogy szerintük kik a legnagyobb belgák. Utóbbiaknál atléta egyáltalán nem került a TOP100-ba, a vallonoknál meg egyedüliként Roelants, de ő is csak a 87. helyen.
Roelants kiváló mezeifutó volt, négyszer nyerte meg a világbajnokságok előfutárának tekinthető versenyt, a Cross de Nations-t, s ugyancsak négyszer győzött a világ talán leghíresebb utcai versenyén, a szilveszteri Sao Paulo-i Corridán. De – mint már erről szó volt – igazán a 3000 akadálynak volt a királya. 1961 és 1966 között 45 döntőben maradt veretlen, fantasztikus szériája éppen Budapesten, az 1966-os Európa-bajnokságon szakadt meg. Jellemző klasszisára, hogy túl a negyvenen, az 1977-es göteborgi senior-világbajnokságon is még 8:41.5-öt futott, ami korosztályos világrekordot jelentett és aranyérmet ért.
Egy 1999-es szavazáson – öt atlétikai szaktekintély döntött – a kenyai Moses Kiptanui és a finn Volmari Iso-Hollo után, holtversenyben a svéd Anders Gärderuddal, az évszázad harmadik legjobb akadályfutójának választották meg.
A ma 84. születésnapját ünneplő tisztességben megőszült nagypapa a visszavonulás után is színes pályát járt be: dolgozott liftszerelőként, majd a belga rendőrség bűnügyi osztályán, volt borászati cég alkalmazottja és a Puma sportszergyár képviselője is.
Egykori klubjának a kilencvenes években öt esztendeig elnöke volt, mindmáig pedig tiszteletbeli elnöke.
2002-ben Baldvin királytól nemesi címet és bárói rangot kapott, 2004-ben a leuweni stadiont róla nevezték el.
Csúnya dolog, amit most teszünk, de Roelantsnak azt a versenyét mutatjuk meg, ahol a legfájóbb vereségét szenvedte el: a budapesti Eb döntőjét. Roelants (137-es mezben) nagy előnyről kapott ki a végén két szovjettől: Viktor Hudinszkijtól és Anatolij Kurjantól:
Érdemes lenne elgondolkodni azon, vajon mi eléggé megbecsüljük-e nagyságainkat!
Kép: theolympians.co, wikipédia
