Egy régi olimpiai döntő különleges szereplőkkel.
1952. Sztálin még él, a tengeren túlon pedig már tombol a McCarthyzmus. A hidegháború a tetőfokán. Az olimpián a szocialista országok (akkori terminológiával: a Béketábor országai) sportolói nem hajlandók beköltözni a hivatalos olimpiai faluba, nekik egy másik helyen kell a szállást biztosítani. És ilyen körülmények között rendezik meg aztán a 3000 méteres akadályfutás döntőjét…
Maga a verseny talán annyira nem különleges, bár összecsap a két szemben álló világhatalom, az Egyesült Államok és a nyári olimpiákon itt bemutatkozó Szovjetunió képviselője, Horace Ashenfelter és Vlagyimir Kazancev. Hamar kiderül, hogy itt csak kettejük valamelyike győzhet, végig egymás nyakán lihegnek, hol az egyik, hol a másik vezet, mígnem az utolsó körben a szovjet lába megbicsaklik a vizes árokban, az amerikai ezt kihasználva elhúz, és világcsúccsal nyer, természetesen a szovjet rekordját adva át a múltnak.
Hol itt a sztori? – kérdezhetik joggal, de az csak most jön.
Tudniillik mindketten ügynökök voltak: Ashenfelter a Szövetségi Nyomozó Iroda, Kazancev meg az Állambiztonsági Bizottság tisztjeként dolgozott civilben. Pikáns, amikor az atlétikai pályán felváltva üldözi egymást az FBI és a KGB ügynöke…
Őket nem érdekelte a hidegháború, (sport)barátokként ölelték át egymást.
Az 1923-ban született Kazancev már 19 esztendősen részt vett a nagy honvédő háborúban, a kalinyini fronton mutatott hősiességéért magas kitüntetésben részesült. KGB-s munkája mellett a rendőrakadémián oktatott, és edzőként a szovjet atléták felkészülését irányította az 1964-es olimpiára. 2007-ben, 84 éves korában halt meg.
Ashenfelter mindössze 17 nappal (!) volt fiatalabb nagy riválisánál. Ő a légierőnél harcolt a világháborúban. Sportolói pályafutása és az FBI-tól való leszerelése után 1959-ben Németországban telepedett le (nyugdíjasként visszaköltözött hazájába), ahol fémkereskedéssel tartotta el a családját. 2018 január hatodikán, életének 95. évében hunyt el.
Pont Kazancev születésnapján…
Képek: runnersworld.com