1961 őszén Aperianov Zakariás kalandos körülmények között, második nekifutásra megszerezte a kisbéri csikót. Nagy egymásra találás volt ez. A csiszolatlan gyémántból mestermunkája kihozta a maximumot, Imperiál 25 indulásból 20 alkalommal diadalmaskodott. Első versenyében, az 1962. június 17-én lefutott Balatoni Díjban kis súlya miatt Nagy Imre lovagolta a mént. Könnyed, ötnegyed hosszas győzelme és a kitűnő lefutási idő 59,8 másodperc 1000 méteren, már jelezte, hogy kivételes képességű versenyló bemutatkozását láthatták a résztvevők.

1963-ban a 95. Osztrák Derby-ben kilenc ló, egy nyugatnémet, hat osztrák és két magyar indult. A mezőnyt Kováts László, Ibrahim lovasa vezette az utolsó 600 méterig, jöttek az osztrák háromévesek is, de 400 méterrel a cél előtt Gelics Mihály felszólította Imperiált, a sárga mén pillanatok alatt elhúzott Ibrahim mellett, és könnyen nyert. ( Ibrahim ugyanazon a napon született, mint Imperiál, apja, Intermezzo II., anyja: Hajadon) Kettős magyar győzelem!

A 41. Magyar Derby előtt kilenc háromévest nyergeltek fel az évjárat legnagyobb erőpróbájára. A zsúfolásig megtelt jártatóban mindenki a ragyogó kondícióban, csillogó szőrzettel nyugodtan sétáló Imperiált akarta látni. A kitűnően sikerült indítás után Famulus állt az élre, és erős iramban, két-három hosszal vezette a mezőnyt. Mögötte Imperiál, Rokitno, Pilóta a sorrend. Ibrahim, Pollux és Zára szorosan egymás mellett követte a vezetőket, majd Irnok és Sziréna zárta a sort. A víztoronynál Imperiál gyorsított, és a nyomába szegődő Rokitnóval pillanatok alatt elhúztak Famulus mellett. A célegyenesben már Rokitno sem bírta Imperiál iramát, és az eddig veretlen mén Németh Ferenccel a nyergében a közönség fergeteges ünneplése mellett tíz hosszal, elsőnek érte el a célvonalat.

Imperiálnak ez már a tizenegyedik győzelme volt, de eddig még egyetlen feladatát sem oldotta meg ilyen fölényesen, ilyen lenyűgöző stílusban. A verseny lefutási ideje: 2 perc 29,8 másodperc. Pontosan egy másodperccel jobb apjának, Iminek 1956-ben felállított pályarekordjánál. A Grosser Preis von Badenben 2400 méteren, nemzetközi mezőnyben, nagyon jó lovak ellen Espresso mögött egy értékes 2. helyezést ért el, de ezután megnyeri a Szocialista Országok Nagydíjának 2800 méteres versenyét, majd ősszel a Magyar St.Leger szintén 2800 méteres távján újra diadalmaskodott. Nem tisztem itt írni Imperiál összes versenyéről, csupán felvillantani szerettem volna hat évtized távlatából valamit a klasszisról!

Kisbéren a ménes főállatorvosa, Dr. Bódai József a 40'-es években a Kisbéri Királyi Állami Ménesben kezdte meg pályafutását, a II. világháború alatt Moldvában frontsebészként mentette az emberi életeket. Hadifogság után, visszatért hivatásához, később a meddő kancák kezelésében és a csikóbetegségek megelőzésében alkotott maradandót egy PREMIX-készítménnyel un. /magzatvédő tápanyagkomplexum/ kezelte Hurry-t.

Rádoki József már életében hallatatlanná vált. Neve szorosan összeforrt a XX. század két kiemelkedő képességű versenylovával és a somogyi fakó fajta megteremtésével. Ő tenyésztette 1960-ban Imperiált, és 1972-ben Apit, minden idők egyik legjobb és legkeményebb magyar ügetőlovát.

A Kaposvári Állattenyésztési Főiskolán végzett, majd a Bőszénfai Csikótelep vezetője lett, itt szerzett fontos tapasztalatokat és együtt dolgozhatott a híres Platty Józseffel, aki Berlinben az 1936-os olimpián díjugratásban bronzérmet szerzett /más azelőtt sem és azután sem/. Rádoki az FM Lótenyésztési Főosztálya megbízása alapján a Kisbéri Méntelepet 1954-től átszervezte, fejlesztette, újjáépítette és Kisbéri Állami Ménes néven vezette 1961. december 31-ig. Rádoki gyermekkora óta a lovak szerelmese volt, így mesélt nekem ezekről az időkről babócsai otthonában:

Dr. Hecker Walter írja róla: Az iskolába már lóháton járt, odaérve pedig elengedte kancáját. A tanítás után kis lova már halk „röhögéssel” köszöntötte, és várta gazdáját, majd lassan ballagva, legelészve tértek vissza a szülői házba. Rádoki József ezekben a felhőtlenül boldog gyermekéveiben játszi könnyedséggel szerezhette meg azt a biztos lovaglótudást, amelyet a sztyeppei nomád lovasnépek az anyatejjel szívnak magukba. Itt az erdőkön mezőkön barangolva, annak rezdüléseit kiismerve tanulta meg az anyatermészet szeretetét és tiszteletét, a lovakhoz való ösztönös szakértelmet, amely sportemberi és kiemelkedő tenyésztői pályafutását is megalapozta.

Összegzésül:

A remek vezetői erényekkel rendelkező Rádoki József munkája nyomán néhány év alatt a Kisbéri Telivér Ménes és a Méncsikó Idomító Telep kiemelkedő eredményt ért el nemcsak a lótenyésztésben, hanem a gazdálkodásban is. A szarvasmarha, sertés és baromfi tenyésztés mellett 850 hold szántón folyt a növénytermelés. Kidolgozta, és Kisbéren megvalósította a telivér csikók jártatópályán történő irányított felnevelési módszerét - mellyel egy merőben új utat nyitott meg a fiatal lovak felnevelésében.

A fokozatos terhelésű jártatás jó alapot adott a tréningbe kerülő másféléves yearling telivér csikóknak, melyek kiváló eredményeket értek el már kétévesen a lóversenypályán. Ezt támasztja alá, hogy volt olyan év mikor a huszonkét pályára került csikójukból húsz versenyt nyert már az első versenyévben. Rádoki az adott feltételek mellett, mindig a rá jellemző sodró lendülettel és következetességgel ragadta magával munkatársait. El tudta érni, hogy minden beosztottja a saját területén a legjobbját tudja adni. Ennek a szisztematikus munkának a csúcspontjaként született meg IMPERIÁL.