Az elfeledett magyar zsokékirály, aki a börtönt is megjárta

A vasárnapi Janek Géza emlékverseny kapcsán, minden idők legjobb magyar zsokéjára emlékezünk.

janek-1024x637.jpg

Az írás az ujsagmuzeum.hu felületen jelent meg, és azt Sal Endre főszerkesztő engedélyével közöljük újra!

Ő volt a századelő Budapestjének ünnepelt zsokéja, a lovak nyergében zseniális volt, ám hiába lett egészen fiatalon dúsgazdag, a pénzt két kézzel szórta, leginkább könnyűvérű hölgyekre és márkás autókra. Következzék a ma már elfeledett sztárzsoké, Janek Géza szélsőséges élete, aki még ötvenéves sem volt, mikor kivetette magát egy szálloda negyedik emeletéről.

Pedig csodásan indult a karrierje. Tizennyolc évesen már Angliában indult lóversenyeken, volt olyan nap, hogy négy futamból hármat megnyert. Rajongtak érte a szigetországban, csak kis Herculesként becézte az angol sajtó, a valóban kis termetű, de nagy tehetségű zsokét. Aztán Angliából hazatért és itthon hosszú éveken keresztül ő volt a lóversenyek ünnepelt híressége, tízezrek mentek ki a pályára, hogy megcsodálják Janeket, akiért a hölgyek is megőrültek. A győzelmek után imádott mulatni, s városszerte tudtak róla, hogy a ledér nők társaságát is gyakran keresi. Janek egy méregdrága Benz automobillal száguldozott Budapest utcáin, de elnézték neki, mert akkoriban a zsokék legalább akkora sztárnak számítottak, mint később a színészek és színésznők. A száguldás aztán csaknem a karrierjébe került.

Janek Géza (kis képen nyeregben) egy ilyen autóval járt Budapesten.

Történt, hogy 1910-ben, egy alagi versenyről jött haza a 299. sorszámú autójával. Ha csak jött volna, ám ő nagy sebességgel viharzott.  Mellette még négyen ültek az autóban. Janek, a márkás és gyors autójával sorra előzte meg a kocsikat, amikor Brüll Alfréd automobilja mögé ért. A dúsgazdag nagyiparos (az MTK elnöke és mecénása volt már ekkor) kocsija nagy port vert fel, de Janek nem törődött vele, hogy két méterre is alig lehetett látni a porfelhőtől, tovább száguldott (ez akkoriban a 90 kilométer/órás sebességet jelentette). Aztán bekövetkezett a tragédia.

Újpesten, a Váci úton teljes sebességgel nekirohant egy, az út szélén álló szekérnek, amelyen ketten ültek. Csodával határos módon nekik nem lett komoly bajuk, ellenben az autóban mindenki megsérült. A legrosszabbul a Janek mellett ülő, automobil-garázs tulajdonos Hirsch Adolf járt, akit a szekér rúdja szó szerint felnyársalt és a helyszínen meghalt. Janek is kórházba került, ahol valakinek elárulta, amint jobban lesz, elhagyja az országot, mert attól fél, elítélik a halálos baleset miatt.

Mindez a detektívek fülébe jutott, amikor pedig Janeket kiengedték, egyikük kerékpárral követte a sztárzsokét. Janek első útja a könnyűvérű hölgyekhez vezetett, ahol utóbb kiderült, szintén azt mondta, hamarosan külföldre megy. A lakásba érkező detektív láttán ráadásul szökni próbált, így letartóztatták, majd csak óvadék ellenében hagyhatta el a fogdát. A következő évben aztán három hónap fogházra ítélték a baleset miatt. A tárgyaláson az is kiderült, Janeknak nem volt vezetői engedélye, nem mellékesen a baleset előtt saját elmondása szerint öt pohár pezsgőt ivott vízzel keverve és két üveg sört.

A karrierje mégsem ment tönkre, mert a pesti lótulajdonos arisztokráciának szüksége volt a kiváló zsokéra. Janek a büntetés letöltése után vissza is tért és ott folytatta, ahol korábban abbahagyta, számtalan győzelmet aratott itthon és külföldön is. 1923-ban aztán családi tragédia érte. A testvére, a szintén ismert zsoké, Janek Ferenc öngyilkos lett. Egy pincér jelentette fel, hogy a zsoké ellopta a kabátját. Mikor a detektív felkereste Janek Ferencet a lakásán, a férfi előbb magyarázkodott, majd kirohant a lakás ajtaján és a bérház II. emeletéről a mélybe vetette magát. Mindenki megdöbbent a cselekedeten, Janek Gézát pedig megviselte az eset.

Pesti lóverseny 1912-ből. Fotó: Fortepan/Schmidt Albin

Aztán néhány évvel később pont úgy halt meg, mint a testvére. Az akkor már kiöregedő zsokékirály 1930-ban idegösszeroppanást kapott és hosszú ideig ápolták szanatóriumban. Úgy tűnt, sikerült kisimítani az idegeit, ám nem így történt. 1932-ben éppen egy lóversenyre érkezett Königsbergbe, a mai Kalinyingrádba. Betért a szállodába, elfoglalta a szobáját majd a 4. emeletről a mélybe vetette magát. Csodával határos módon túlélte a zuhanást, ám néhány nappal később belehalt a sérüléseibe. Így ért véget az élete a századelő leghíresebb magyar zsokéjának, aki a lóháton tökéletes volt, a mindennapokban viszont nem találta a helyét…

Nyugodj békében, Janek Géza!

Forrás és képek: ujsagmuzeum.hu

süti beállítások módosítása