...avagy interjú Fülöp Istvánnal, a Liverpool FC talán legnagyobb magyar rajongójával.

Favorit: Miért éppen a Liverpool és mióta szurkolsz a vörösöknek?
Fülöp István: 1976-ban lettem a szurkolójuk. A csapat akkoriban remekül szerepelt, így én is a rajongójuk lettem.

F: 1976-ban gondolom még nem kezdtél el rendszeresen járni a Beatles városába. Mikor kezdődött ez az utazási láz és hozzávetőleg hány meccset láttál élőben az Anfield-en?
FI: Ez csak négy esztendeje kezdődött. Tíz vagy tizenegy meccset láttam eddig a helyszínen, ugyanis a Covid közbeszólt. Majd két évig nem tudtam utazni és meg kell mondanom most is egyre nehezebb az utazás. Annyi papír kell ma már, hogy eszméletlen. Itt is, ott is PCR teszt és addig nem szállhatok repülőre, míg ki nem fizetem a kinti PCR vizsgálat költségét. Idén emiatt már nem megyek meccsre. (István most érkezett haza nemrégiben. 10 napot töltött kinn, ami idő alatt 3 meccset  (Arsenal, FC Porto, Southampton) látott a helyszínen. - a szerk.)

F: És idegenben?
FI: A Liverpool környékbeli Bajnokok Ligája meccsein mind ott voltam. Graz, Bécs, Belgrád, Maribor, Cluj és sok más. Évente szokott lenni számunkra szurkolói találkozó. Belgrádba meghívtak minket a szerbek. Ott is megtörtént, hogy amikor a taxiból kiszálltam 30 percig egy lépést sem tudtam tenni, annyian fotóztak.

F: Neked még mindig kell venned a belépőt? Nem honorálja a klub a rajongásodat?
FI: Nem, nem. Oda összeköttetés és jó angoltudás kellene. 60 éves vagyok én az iskolában az oroszt tanultam.

F: Melyik a legmesszebbi ország, ahonnan Liverpool fanok érkeztek egy meccsre, már akikkel Te is találkoztál?
FI: Mexikóiak. A sálukat nekem is adták.

F: Vegyük akkor végig ennek a folyamatát, hogy miként épül fel egy út? Előbb a belépőt vásárolod meg, és ha az megvan, akkor jöhet a szállás és a repülőjegy?
FI: Körülbelül nyolc éve benne vagyok az OLSCH-ban, azaz a Liverpool szurkolók országos klubjában. (Official Liverpool Supporters Club Hungary). Egy szezonban 6 vagy 7 mérkőzésre kapunk a klubtól 14-14 db jegyet. Akkor kiválasztjuk egymás között, hogy ki melyikre szeretne menni. Persze én magánúton, azaz ezen felül is megyek, mert van egy kis helyi összeköttetésem, így bármelyik meccsre jegyhez jutok. Utána jön valóban a szállás és a repülőjegy. Én szívem szerint haza sem jönnék, annyira szeretem Liverpoolt. Nem csak a meccset vagy a stadiont, a várost is.

F: Találkoztál már valamelyik játékossal?
FI: Látni láttam a régi nagy legendákat is (pl. Dalglisht), de találkozni nem. Egy pillanat alatt eltűnnek a szemünk elől.

F: Mivel ismeretlenül már találkoztunk, én tudom, hogy a hétköznapokban is ebben a viseletben jársz, de honnan jött ennek a rajongói ruházatnak az ötlete?
FI: Nem tudom. Egyszerűen kitaláltam. Van téli és nyári szett. Kétségtelen, hogy annyira ismertté váltam, hogy Liverpoolban folyamatosan fényképeznek. Még a rendőrök is. Sőt az újságban is többször szerepeltem. És Belgrádban is, ahogy ezt már meséltem az imént.

F: A lakásod is kész Liverpool múzeum?
FI: Igen. Az ágyneműmtől kezdve minden Liverpool-os.

F: Ma már nyugdíjas vagy, de mivel foglalkoztál korábban?
FI: Szobafestő-mázoló voltam. Ma is ezzel egészítem ki a nyugdíjamat.

F: Mit szól ehhez a mániához a család?
FI: Egy lányom van. Egyszer őt is kivittem öt napra. Nem szereti a focit, de nagyon jól érezte magát.

F: Köszönjük szépen a beszélgetést. Jó egészséget és kellemes ünnepeket kívánunk!
FI: Köszönöm a megkeresést. Én is jó egészséget és kellemes ünnepeket kívánok az olvasóknak.

A képeket maga az interjúalany bocsátotta rendelkezésünkre.