Tíz esztendővel ezelőtt, ezen a napon hunyt el minden idők egyik legeredményesebb magyar lovasa.
Ma a Favorit fókuszában Alafi Péter, aki itthon csak “megágyazott” elképesztő külföldi sikereinek.
1932. február 5-én született, Budapesten. Tizennégy évesen, 28 kilót nyomva, a lóversenyen törzsvendég édesapja megkérdezte tőle, hogy nem szeretne-e zsoké lenni. Igent mondott. A legendás tréner, Gombolai Ferenc azonban két évre eltanácsolta (erősödj még!), így Steczák Jenőnél kezdett ismerkedni a szakmával.
„Ezt a gyereket példának állíthatjuk minden tanuló elé! Első az istállóban, a munkáknál, szorgalmas, hangját sosem hallani, lovaglásnál szófogadó. Ezért is kértem számára ilyen korán lovaglási engedélyt. Tehetsége kétségtelen. Remélem, így is marad.” – mondta róla Steczák.
1952-ben, azaz húsz esztendősen már champion volt 63 győzelemmel, de a forradalom lecsengése után disszidált.
Magyarországon 203 győzelmet, közte két nagydíjat, a Káposztásmegyeri Díjat (1952 – Tacskó) és Kétévesek Kritériumát (1954 – Kincskeringő) jegyez.
”Nagyversenyekben ritkán ültettek fel, mert annyira könnyűterhű voltam, hogy nagy nyerget és két ólomtakarót kellett vinnem, az emberek nem szeretik ezt, pláne a trénerek.” – indokolta viszonylag kevés hazai kupáját.
A forradalom végén előbb Ausztrián át egy svájci menekülttáborba, majd később Németországba került, de már 1957-ben megnyerte első derbyjét. Utrilloval győzött Bécsben, majd a következő osztrák kékszalag is az övék lett, ekkor Hiob nyergében.
1964-ben – már Németországban élve – Düsseldorfban találkozott Imperiállal és le is győzte őt Mercurius nyergében. (Grosser Preis von Nordhrein-Westfalen, ez a mai Grosser Preis von Berlin melyet 1947-től 2009-ig Düsseldorfban futottak.) A dolog pikantériája, hogy Atatürk fia 1963-ban, 64-ben és 65-ben is nyerte a kiírást, de Alafi csak 64-ben lovagolta, pont Imperiál ellen.
„Azt a Gelics lovagolta el, sokat ment a lóval, hamar indult, és a végén megállt. Én hátul mentem, és jöttem, mint egy repülőgép. Így a végén könnyedén megvertem.” – mondta erről évtizedekkel később Farkasházy Tivadarnak.
1965-ban újra osztrák (Geck), majd három évvel később először német (Elviro) derbynyerő lett.
1973-ban, amikor pályafutása ezredik győzelmét aratta a Sport-Welt felelevenítette, hogy ő a kilencedik, a német versenyzés történetében, aki ezt a bűvös számot elérte.
Pedig legnagyobb sikerei csak ezután következtek. Azokat ugyanis a Gestüt Zoppenbroichnál, a kölni tréner Sven von Mitzlaffnál érte el.
Két nagyon eltérő személyiség, más lelki alkatok, de az együttműködésük az 1980-as évek elején mégis formálta a német versenyszcénát. A magyar lovas első munkanapjáról Mitzlaff úr istállójában azt mesélik, arra a kérdésre, hogy azon a napon az általa lovagolt lovak közül melyik tetszett neki legjobban, tömören és vállat vonogatva válaszolta, “Nehéz megmondani, mindegyik úgy ment, mint akit kilőttek.”
Micsoda bevezetés!
1977 és 1987 között volt ott istállózsoké, és később ezeket az éveket “zsoké pályafutásom legszebb éveinek” nevezte. Erre az időszakra esik három Derby győzelem. Königsstuhl (1979), Orofino (1981 – 12 és fél hosszal nyerve) és Ordos (1983). (1967-ben egyébként totális Mitzlaff dobogó a derbyben, de a győztes Luciano nyergében Lester Piggott.)
Együttműködésük csúcspontja a Mehl-Mülhens-Rennenből, a Derbyből és a St. Legerből álló “Hármas Korona” megnyerése 1979-ben, a mai napig egyedülálló teljesítmény a német galoppversenyzésben. A Triple Crown bajnok, Königsstuhl a Turf-Times nyitóképén.
„Königsstuhlnak gyors verseny kellett és puha pálya. Orofinónak mindegy volt, olyan volt, mint egy jó autó, csak gáz és fék, nem pullozott, csak egy kicsit megküldte az ember. Szerintem a legpraktikusabb ló volt. Ő ment minden pályán, minden távon, megnyerte 1600-ra Henckel Rennent. Ő is Hármas Korona nyerő lett volna, de nem akartak házon belüli konkurenciát Königsstuhl-nak.” – mondta Alafi.
Alafi Péter ösztönösen tudta, hol van a cél. Hamar felismerte a rábízott lovak sajátosságait, így azokat a megfelelő pillanatban dobta versenybe előzve meg ezzel az ellenfeleket. Tudta ezt mestere is. Soha nem volt közöttük probléma, mert
Mitzlaff tudta, hogy Péternél jobb lovas nem létezik.
Mindegy, hogy kis pályákon vagy a nagy meetingeken lovagolt mindig a közönség kedvence volt. Számos kisebb versenyt egyértelműen az ő képességei hoztak az istállónak. Egyetlen győzelmet sem engedett elúszni.
Orofino, Alafi, Mitzlaff
Elhivatottságát, alázatát jól mutatja, hogy pályafutása során minden nehézség nélkül tudott akár 51 kg-ot is lovagolni, pedig imádott élni. A szó minden értelmében. Alafi hiába „szaladt bele” néha az éjszakába ő a versenyekre mindig topformában állt készen. Fizikailag és mentálisan egyaránt. Szeretett sokat enni és inni, mindezt élvezettel. Mitzlaff egyszer azt mondta aggódva, szeretettel: “Alafi gondoljon arra, hogy holnap 53 kg-ot kell lovagolnia.” Ő mosolyogva vette tudomásul a megjegyzést, majd a pincértől kérte a desszertet.
Orofino fölényes Derbynyerése előtt éjjel ünnepi hangulatban találtak rá. Szóltak, ideje lenne aludni, hogy másnap fitt legyen. Erre ő ezt válaszolta:
“Nekem nem kell aludnom… a ló tud galoppozni …”
1992-ig volt aktív. Július 24-én Kölnben egy bukásnál súlyos sípcsont és lábszárcsont sérüléseket szenvedett, ezzel befejezte pályafutását.
Többé nem tért vissza. Idomárként sem.
„Eltört a lábam, elesett a ló és rám lépett. Vasat tettek bele, két évig nem tudtam lovagolni, utána azt gondoltam, hogy 58 évesen már nem is akarok.”
Feleségének 2002-ben bekövetkezett halála mélyen érintette és életében súlyos csapást jelentett. Az utolsó éveiben a pályán ritkán volt látható és visszavonultan élt Krefeldben, egy idősotthonban.
Éppen tíz esztendővel ezelőtt, 2012. augusztus 20-án hunyt el. A helyi temetőben felesége mellé temették. Éva leányát és Péter fiát hagyta hátra.
Alafi Németországban elért 2307 (ebből 74 Group, 11 Group 1) győzelmével, négy Derby sikerével és négy championátusával (1962,1975,1977,1984) minden idők második legeredményesebb zsokéja germánoknál.
(Andrasch Starke még aktív lovasként 2,661 győzelemnél és 8 derbysikernél tart, e sorok márciusi írásakor. Harmadik helyen az 1896-ban született Otto Schmidt 2.215 győzelem, közte 7 derby.)
„Mit mondhatnék róla? Egy zseni volt. Kortársa, Kállai egy izomkolosszusnak hatott mellette, mert Alafi egy elegáns úriember volt, megjelenésben és a pályán is. Őt a jóisten lóra teremtette.” – mesélte megkeresésünkre állandó szakértőnk, Vas József. „Ugyan ő a forradalom után ment nyugatra, de a pesti telepen körülbelül 150 méterre volt az istállójuk a miénktől, így majd három hónapon át közelről láthattam Őt. Ráadásul nekünk (Tóth Pál istállója – a szerk.) is nyert egy kétéves futamot, Berkenyével. Amikor őt munkában lovagolta én is mentem mellette és igyekeztem minden mozdulatát figyelni. Látszott, hogy nagyon tehetséges lovas. Ha jól tudom Pejacsevich gróf küldött érte autót. Ha ezt tudtam volna, mentem volna én is vele. (nevet). (A grófnak nyerte bő fél évvel később a már említett Osztrák Derbyt – a szerk.)”
Minden idők egyik legjobb magyar lovasa, Krusnyiczky Márton a szakma művészének nevezte.
“Peter Alafi olyan ember volt, akinek nagyon sokat köszönhetünk.” – írta halálakor Alexandra Bresges-Jung, a Zoppenbroich ménes menedzsere, aki a Turf-Times számára jegyezte le memoárját a családi barátról. „Halálhíre mindenkit, akinek köze van a méneshez, elszomorított. Zoppenbroich sokat köszönhet Alafi Péternek. Szüleimnek és Mitzlaffnak Ő “Alafi úr” volt. Nővéreimmel mindig “A Petrr” – ként emlegettük. Így mondta felesége, Irén sajátos, csodálatos magyar kiejtésével.”
Öccse, Alafi László szintén sikeres zsoké. 1973-tól három éven át derbynyerő idehaza, és trénerként is képzett klasszikus bajnokot, Beát, aki a kancadíjat nyerte 1987-ben. Sajnálatosan korán, 2004-ben elhunyt.
Ha valaki ragaszkodik a sorrendiséghez, Alafiéhoz fogható zsokékarriert csak (id.) Klimscha Albert és a szintén 10 nyugat-európai derbyt nyerő Tandari János futott be a második világháború utáni időszakban lovasaink közül, így ma minden idők egyik legsikeresebb magyar nagykövetére emlékezünk.
Nagydíjai:
4 Német – 3 Osztrák Derby
Hármas Korona győzelem
Deutsche 1000 Guineas – 1 győzelem
Deutsche 2000 Guineas – 2
Deutsche St. Leger – 5
Preis der Diana (Deutsche Oaks) – 3
Großer Preis von Berlin – 3
Großer Dallmayr-Preis – 2
Großer Preis von Baden – az egyetlen német nagydíj, amit nem sikerült megnyernie, pedig 3x is volt második lovaival.
Großer Preis von Bayern – 3
Preis von Europa – 1
1992-ben Hoppegartenben Basuladoval. A kép közlésére maga a szerző, Frank Sorge adott engedélyt. Köszönjük neki!
Némely interjúrészleteket Farkasházy Tivadar: Zsokékrul című művéből vettünk át. Erre a szerző adott engedélyt. Köszönet érte. Szintén köszönjük Vonczem Gabriella, Hesp József, Vas József segítségét.
Képforrások: wikipédia, gestuet-zoppenbroich.de, Turf-Times, Frank Sorge