Korunk egyik legnagyobb örökségű ménje ezen a napon látta meg a napvilágot.
1983. február 27-én született a sötétpej mén a pennsylvaniai Derry Meeting Farmon, fehér csillaggal és csíkkal a homlokán, és fehér zoknival a bal lábain. Az apja Storm Bird, Northern Dancer fia volt, anyja pedig Terlingua volt, egy kiváló sprinter, nem mellesleg Secretariat lánya. Tenyésztője, William T. Young 1984 júliusában, egyéves korában a Keeneland Sales-en akarta elárverezni, a csikó tesztje azonban pozitív lett vírusos arteritisre (EVA), és vissza kellett vonni.
„Vicces volt” - mondta Young egy későbbi interjúban. „Lehet, hogy Storm Cat pozitív lett az EVA teszten, de soha nem volt beteg. Mindenesetre Keeneland azt akarta, hogy visszahozzam a szeptemberi eladáson, de én úgy döntöttem, hogy megtartom és versenyeztetem”.
1985. augusztus 11-én debütált a Saratoga versenypályán, ahol második lett. Ezután megnyerte a következő két futamát, egy nyeretlen versenyt Saratogában augusztus 21-én, és egy allowance futamot Meadowlandsben szeptember 9-én. Ezután szeptember 28-án második lett a World Appeal Stakes-ben, majd október 10-én megnyerte a Grade I-es Young America Stakes-t.
Storm Cat az 1985-ös Breeders' Cup Juvenile versenyen favoritként indult, és a befutóban három hosszal vezetett. Az utolsó lépéseken azonban Tasso lehagyta, és egy orrhosszal a második helyen végzett. „Ha megnyerte volna azt a versenyt” - mondta Young – „akkor bajnok lett volna, és azt hiszem, végre el tudtam volna adni.”
Ehelyett Storm Cat a tél folyamán műtéten esett át a térdében lévő csontszilánkok miatt, majd ínsérülést szenvedett. 1986 októberében tért vissza a versenypályára, és megnyert egy kisebb versenyt Meadowlandsben, majd negyedik lett az Annapolis Stakesben. Négyéves korában még tréningben tartották, de soha nem volt elég jó állapotban a versenyzéshez. Nyolc startból négy győzelemmel vonult vissza.
Ilyen teljesítmény és pedigré birtokában vonzónak bizonyul a vezető tenyésztők számára, mégis nehezen indult karrierje a ménesben. Young kitartott eredeti terve mellett, miszerint a Lexingtonban található Overbrook Farmon fogja tartani, de az 1988-as tenyészszezon kezdetén Storm Cat fizikai állapota miatt már nem volt esélye, hogy szindikátusba kerüljön. Youngnak meg kellett tartania a kizárólagos tulajdonjogát, saját kancáival kellett támogatnia, és bíznia kellett törzskönyvi tanácsadójában, Ken McLeanben, hogy más tenyésztőktől megfelelő társakat szerezzen.
Kezdeti méndíja 30 000 dollár volt, ami 1991-ben 20 000 dollárra csökkent. Még ezen az áron is alacsony volt a kereslet, ezért Young néha csikómegosztási megállapodásokat kötött a kancatulajdonosokkal - Young fizette a fedeztetési díjat, cserébe a születő csikó résztulajdonjogáért. Néhány esetben Young még a szezonokat is ingyen adta, hogy életben tartsa Storm Cat tenyészkarrierjét.
Storm Cat első, 39 csikóból álló évjárata 1991-ben kezdte meg a versenyzést, és eleinte csak mérsékelt sikereket ért el. Ennek ellenére az évjárat két tagja végül Grade I győztes lett. Amikor 1992-ben a második évjárat versenyezni kezdett, kezdett hírnevet szerezni, mint a gyors, koraérett kétévesek apja.
1992-ben ő volt Észak-Amerika vezető fiatalkorú ménje, és ezt a címet rekordot jelentő hétszer (1992, 1993, 1995, 1998, 1999, 2002 és 2004) szerezte meg. Az előző rekordtartó Bold Ruler volt hat ilyen címmel.
1994-ben Young megkapta az Eclipse Award Kiemelkedő Tenyésztő díját, nem kis részben Storm Cat fia, Tabasco Cat sikereinek köszönhetően, aki megnyerte a Preakness Stakes és a Belmont Stakes-t is. 1995-ben Storm Cat fedeztetési díja 100 000 dollárra emelkedett. Az 1996-ban csikóztatott mének között volt Aljabr, aki többszörös Group One győztes volt Európában a gyepen, és Cat Thief, aki többek között 1999-ben megnyerte a Breeders' Cup Classic-ot. Ezek a győzelmek 1999-ben Storm Cat-et az észak-amerikai tenyészménlisták élére repítették.
A java azonban csak ezután jött. 1999-ben debütált Giant's Causeway (a képen), aki öt Group 1 futamot nyert Európában, majd második lett a 2000-es Breeders' Cup Classic-on. A Storm Cat ismételten az észak-amerikai tenyésztés vezetője lett, és Nagy-Britannia és Írország rangsorában is a második helyen végzett.
Itt be is rekesztenénk Storm Cat utódjainak bemutatását, ugyanis könyvet lehetne írni ménesbeli sikereiről – amit Michael Price meg is tett, így született a „The Story Of Storm Cat: The Race Horse” című kiadvány.
Young 2004-ben halt meg, és az Overbrook állományát 2009-ben szétszórták. Storm Cat azonban haláláig a farmon maradt. Az öregség okozta gyengeségek miatt 2013. április 24-én elaltatták. Lehetséges, hogy akkoriban rákban is szenvedett, de úgy gondolták, hogy a vizsgálatok túlságosan megterhelőek lettek volna egy ilyen korú ló számára.
Halálakor 35 első Gr1 győztest (azóta 36), nyolc championt, 108 Group/Grade győztest és 180 stakes győztest jegyzett világszerte, akik több mint 128 millió dollárt kerestek.
„Storm Cat évek óta nagyon is tudatában volt annak, hogy ki ő” - mondta Wes Lanter menedzser. „Volt szerencsém néhány igazán nagyszerű ló körül dolgozni. Azt hiszem, a legjobbaknak megvan bennük az a fajta hozzáállás, ami azt mondja: 'Én vagyok a legjobb'. És úgy gondolom, hogy ennek a hozzáállásnak egy részét átadják az utódaiknak, és ez, csakúgy, mint a jó testalkat, a képességek, a kitartás és a vágy, kulcsfontosságú a ló sikeréhez.”
Képek: DRF, And Down The Stretch They Come
