1925-ben ezen a napon született a mesterlovas, Gelics Mihály!

Amikor 1938-ban egy vézna, alig 13 éves kisfiú, sután, de mégis ösztönszerűen megbújva nehézkes lován elvágtatott a máriapócsi búcsú közönsége előtt, még senki sem gondolta, hogy majd ez a vágtatás városokon, országokon halad át a csúcsig, a hírnévig. Csak egy véletlenül ott tartózkodó szakértő szemre volt szükség és két év múlva már ott láthattuk a zöld gyepen, igazi versenylovon, dresszben és még kissé bizonytalanul, de igazi zsoké testtartással.

Idomárja, Nardai Antal rögtön észrevette tehetségét. Szigorúan tanította, készítette a ma és a holnap feladataira, így nem meglepő, hogy már 1941-ben jóval túl volt a tíz nyert versenyen. A következő évek egyre gyorsabban gyarapították győzelmei számát, de az igazi sikerhez, amely megfellebbezhetetlenül a magasba emelné, még türelem, sok-sok munka, kitartás volt szükséges.

A háború, mint annyi éppen kialakuló, vagy már egyenesen felfelé ívelő életpályát, ezt is megszakította. A fiatalos lendületet, küzdeni vágyást azonban sok-sok háborús év sem tudta elnyomni. Újra visszatért, de az évek múlásával az igazi célok most már sokkal türelmetlenebbül, hevesebben jelentkeznek. Rögtön győzelemmel kezd, amelytől már egyenesen és töretlenül vezet az út egy fényesebbnél fényesebb állomásokkal teletűzdelt életpálya felé.

1950-ben kerül nagy tanítómesteréhez, Szabó Lajoshoz. Nemcsak a lovaglás művészetét habzsolja magába, hanem lassan, akaratlanul is átveszi, megtanulja az idomári munka legapróbb részleteit, amely csak jóval később, évek múlva kezd el kamatozni.

A nagy sorozat hamar megkezdődött: Moszkvában a Kijevi díjban, Nem igaz nyergében nyerte 500. versenyét, de már olyan városok voltak a háta mögött, mint Prága, Berlin, Varsó, Hamburg, Malmö és Bécs, ahol győzelmeinek ezrek és ezrek tapsoltak, örökre megjegyezve nevét.

Talán szerencse, vagy inkább szükségszerűség, amikor egy felfelé ívelő pályán egy olyan szerencse adódik, mint Imperiál külföldi szereplésein a lovaglása! (Itthon Németh Ferenc lovagolta). A legnagyobb hazai versenyeken kívül végig aratta vele Európát, s egészen Amerikáig eljutott. Olyan kivételes és talán örökké megdönthetetlen rekordok fémjelzik útját, mint a négy Osztrák Derby, három Ausztria díj, azonkívül a hatalmas díjazású nyugateurópai futamok, amelyek megnyerése mindig a legnagyobb dicsőséget jelentették, nemcsak a lovasnak, hanem hazájának is.

Sosem lettek ellenségek Németh Ferenccel

Imperiál mellett azonban számos olyan klasszist is lovagolt még - Nemo kapitány, Seebirk, Nem igaz -, amelyekkel tovább gyarapította hazai és nemzetközi trófeáit.

Máig is felejthetetlen élményt, egy egészen különös rekordot jelentett a nemzetközi mesterlovas cím elnyerése, amelyet tíz külföldön megnyert nagyverseny után adományoznak, és amit eddig csak a szovjet Naszibovnak és az NDK-beli Czaplewskinek sikerült elérnie.

Érdekes módon hazájában egyetlen Derbyt sem tudott megnyerni és a közel 3000 lovaglás mellett csupán egyszer sikerült megszerezni minden zsoké álmát, a sampionságot. Testsúlyával pedig nem volt probléma, álmából felkeltve is tudott 49-50 kilót lovagolni.

Lovaglásai Imperiállal

A 18 évig tartó zsoképályafutás több mint 600 győzelmet eredményezett. Talán még most is lovagolna, ha 1968-ban egy váratlan tüdőgyulladás véget nem vet nagy sorozatának. A versenyzésről, ha nehezen is, le kellett mondani, azonban a hétköznapi munkában, ma már egyre ritkábban, továbbra is részt vesz, sőt Immunis verseny előtti lovaglását ezután sem bízza másra.

1969-ben vette át a nem sokkal előbb nyugdíjba vonult Szabó Lajos istállóját. Ennyi év után nem volt nehéz beilleszkedni új munkakörébe és a közepes anyag ellenére már az első évek komoly sikereket eredményeztek. Mikrofilm, Palimadár, Icce és Immunis olyan jól ismert nevek, amelyek két keze munkája alapján lettek azzá, bizonyítva, hogy mint idomár is helyt állt.

A fényes zsokékarrier lezárása után az idomárság életének egy új, de sajnos tragikusan rövid fejezetét jelentette. Ott is sikerült azért 223 győzelmet aratni lovainak.

Gelics Mihály méltán lépett be a halhatatlanok közé, Janek, Schejbál, Gutai és Klimscha társaságába.

Legsikeresebb futamai:

Millenniumi Díj 6 (ötször lovasként, egyszer trénerként), Alagi Díj 6 (4:2), Kincsem Díj 5 (4:1)

Írta és képek: Horváth József. A nyitóképen Némó kapitány nyergében